Unsere Schule ist eine Grundschule mit zwei Schulgebäuden in zwei verschiedenen Dörfern. Die Altersgruppe der Schülerinnen und Schüler liegt zwischen 7 und 15 Jahren. Die Kinder lernen 2 Fremdsprachen (Deutsch und Englisch).

 

TANULÓINK BESZÁMOLÓI A KÜLFÖLDI ÉLMÉNYEKRŐL:

Görögország

Francia Tamás (7.osztály):

 

Szeretném megosztani élményeimet, hiszen abban a szerencsében volt részem, hogy a Comenius pályázat révén Görögországba utazhattam.
Én és hat diáktársam és két kísérőtanár (Mónika néni és Viki néni) indult útnak a déli országba október 25-én reggel. A társaság falubusszal utazott a Bécs –i reptérig, én a családommal, autóval, mivel eggyel kevesebb férőhely volt, mint ahány utazó.

 

Nagy izgalomban voltam az utazás reggelén, kíváncsian vártam a repülőzést. Bécs felé az autópályán megálltunk egy pihenőnél és ott találkoztunk a többiekkel, akik busszal mentek. A reptérre érkezve leparkoltunk, bent az előtérben már teljes volt az izgalom. Becsekkoltunk elbúcsúztam a családomtól és a beléptető kapun átlépve vidáman, integettem nekik. A repülőút nekem fantasztikus élmény volt, ablak mellett ültem, a felhők csodálatos látványt nyújtottak.

 

 Másfél órás utazás után leszálltunk Athénban. A görög tanárnő Katerina kedvesen fogadott bennünket. Autóbuszra szálltunk, amely Chalkida -ba vitt bennünket. Az iskola előtt parkolt le a busz, ahol már mindenkit várt a vendéglátója. Bemutatkozás után Stelios-szal és édesapjával az otthonukhoz mentem. Megérkezvén nagyon meglepődtem, mert egy háromszintes ház látványa fogadott. Az udvarukon lime és mandarinfa volt. Megmutatták a szobámat és megismerkedtem a többi családtaggal. Pihenő után az ajándékba vitt puzzle-val játszottunk Stelios-szal. Nagyon kedvesek voltak velem. a szobámba hoztak ennivalót és déli gyümölcsöket.
Később lementünk a tengerpartra, ahol ott volt minden vendég, és interaktív táblán előadást néztünk a Hold és a tenger kapcsolatáról. Ezután sétálni indultunk a tengerparton, Attila, Erik, Kristóf és a görög vendéglátó fiúk. Sötétedett, de az idő nagyon kellemes volt, pólóba mentem. Ez számomra furcsa volt, hiszen Magyarországon már kabátban járunk ilyenkor. Későn mentünk haza és fürdés után fáradtan zuhantam az ágyba.

 

 Másnap a tanáraink hoteléhez indultunk, az összes ország vendége itt gyülekezett. A program városnézés volt. Chalkida-ban sétálva templomokat és múzeumokat tekintettünk meg. Ezután egy tengerparti vendéglőben dönnert ebédeltünk. Számomra furcsa volt az ízvilága. Ebéd után az iskolához indultunk, ahol a görögök bemutatták az országukat, majd egy érdekes játékot szerveztek. Este a Kristóf és vendéglátója, Ilias átjöttek hozzánk és pizzát rendeltünk. Vacsora után a tengerparton sétálva összetalálkoztunk a Vivienékkel.

 

Harmadik nap az Akropoliszhoz mentünk. Az Akropolisz Múzeumban, szépen elkészített makettek, ókori leleteket, kőzeteket és szobrokat tekintettünk meg. Majd megmásztuk a hatalmas hegyet, ahol minden kőből és sziklából volt. Ott fenn, káprázatos látványban volt részünk. A sziklákra épült Parthenon oszlopai szépek és hatalmasak voltak. Lenézve a hegyről, látni lehetett egész Athént, nagyon tetszett, fényképeket is készítettem. Este Chalkida-ban a görög és magyar fiúkkal sétálni mentünk. A görögök bevittek bennünket egy gyorsétterembe, a Good’s-be . Itt vacsoráztunk. Egy nagyon jó fagyizási élményben is részem volt. Önkiszlgáló fagyizó volt, ahol a hideg édességre magunk szórhattunk gyümölcsöt, cukorkát, csokoládé szószt. Nagyon finom ízkavalkádja volt..

 

Negyedik nap görög ünnep volt, ünnepi felvonulást tekinthettünk meg. Délután szabad program volt, az Erik vendéglátó családjánál ebédeltünk. Nagyon finom sonkás, túrós spagettit ettünk.

 

 Elkövetkezett az a nap, amikor nekünk kellett a saját történelmünket bemutatni, német nyelven. A szereplés végén az iskolában finom görög sütikkel kínáltak bennünket. Ezen az estén volt a búcsúest a tengerparton egy étteremben. Grillezett ételeket kínáltak, és élőzene szólt. Az utolsó nap az ókori Delphoi jósdához utaztunk. Egy darabig a busz vitt fel bennünket, majd gyalog mentünk tovább egy kövezett úton. Közben kis templomot, szobrokat láthattunk. Delphoi, bámulatba ejtő hely, hegyek veszik körül. Itt mindenki csendben nézelődött. Utolsó nap este, összepakoltam a bőröndömet és a családtól ajándékokat kaptam. Hazautazásunk napján, Stelios anyukája korán ébresztett, szedett nekem a udvarukon lévő fáról lime-ot és mandarint, hogy a családomnak vihessek. Szomorúan elbúcsúztam a családtól és indultunk az iskolába.

 

A sok szép érdekes hely, a vendéglátók kedvessége és a színes programok feledhetetlen élményével tértem haza. Nagyon jól éreztem magam, még szívesen maradtam volna egy kicsit. Köszönöm az élmény és a lehetőséget a Mónika néninek!

Burián Réka (6. osztály):

Nagyon nagy lehetőséget kaptam akkor amikor meghallottam hogy Görögországba utazhatok.Az iskolából 7 tanuló mehetett.Felkészített minket Mónika néni egy  prezentációval.Nagy készülődés előzte meg az utazást.Elérkezett a várva várt nap .Elindultunk fél 7-kor a töltéstavai falubusszal.A buszon sokat nevettünk egymás viccein.Bécsig falubusszal mentünk.A reptéren átnézték a csomagjainkat egy fél óra múlva szállhatunk is a repülőre.Nagy izgalommal vártam mert még soha nem ültem repülőn. A repülőn a kilátás olyan volt mint ha egy habfürdőbe lennék.Alig vártam a leszállást.A reptéren Katharina tanárnéni várt minket.Egy busszal indultunk Chalkisbe a szlovákokkal együtt.Amikor megérkeztünk az iskola elé rögtön megismertem a kis diáktársam ahol egy hetet töltöttem.Rögtön egy hullámhosszra kerültünk mintha ezer éve ismernénk egymást.Egyből ajándékkal fogadtak.Megmutatta a lakást ami szép volt.Sok Zeussal és a szobrászattal kapcsolatos dolgot találtam.Édesanyja és édesapja kedves emberek.A barátaival elindultunk egy kávéházba ahol nagyon finom narancs dzsúszt ittam.Megnéztünk egy videót ami arról szolt hogy a hold vonzásnak köszönhetően változik a tenger vízszintje.Másnap városnézésre indultunk Chalkisbe.Ahol megkóstoltam az igazi Görög gyros.Találkoztunk a városvezetővel.Szombaton Athénba indultunk ahol  láttuk az Akropoliszt .A város szép volt na de onnan fentről  csodálatos.Elindultunk ebédelni a Goodysba ami olyan mint egy Mc donalc.Vasárnap megismertünk egy görög ünnepet Október 28 a nem napja.. Ahol 26 általános iskola vonult fel.Hétfön megismerkedünk más népek ünnepeikkel.Például az ahonnan a szlovákok jöttek az régen Magyarországhoz tartozott.A záróbuli elött a lábunkat is beletettük a tengerbe a jó időbe.A záróbuli fénypontja az volt amikor mindenki tombolt a Gamno Styra.Kedden a Delhi jósdához indultunk ahol az ókorban Apolló és a görög istenek jósoltak.Itt még egy múzeumot is megtekintettünk.Szerdán korán reggel indultunk a busszal.Elbúcsúztunk a családoktól.A repülő most már jobb volt.A családomat amikor megláttam nagyon megörültem.Még maradtam volna egy pár napot. Köszönöm a lehetőséget Mónika néninek és Viki néninek.

SZLOVÁKIA

Ferenczy Peti (6.osztály):

Reggel korán indultunk a falubusszal Szlovákiába. Mindenki izgatottan várta a 3 napos kalandot. A Comenius pályázaton szerzett lehetőség első útjára Pozsonyba készültünk.

Két órás út után érkeztünk a vendéglátónkhoz. Szívélyesen fogadtak bennünket. Színes programok sokasága tette feledhetetlenné az ott töltött 3 napot. Tanultunk mézeskalács-készítést, sütöttünk oplatky-t, bevezettek minket a gyertyaöntés tudományába.

A többi országból jött vendégekkel együtt mindenki bemutatta országát, települését, iskoláját. Utána színházi előadást néztünk meg és este ádventi vásár forgatagát csodálhattuk meg.

Harmadik nap délelőtt a történelmi város nevezetességeit látogattuk meg, többek között azt az épületet, ahol az egykori magyar országgyűlés is volt. délután minden nyelven elénekeltük a Csendes éjt.

Először nehezen értettük meg egymást a görög, litván, német és szlovák gyerekekkel, de most látszott csak igazán, hogy mennyire fontos az idegen nyelv tanulása. Olyan gyorsan telt el a 3 nap, hogy már a hazaúton azt beszélgettük, hogy alig várjuk a következő utazás lehetőségét.

 

NÉMETORSZÁG

Horváth Szabina (7.osztály):

Némettanár néninek, vagyis Mónika néninek köszönhetően eljutottunk Németországba 1 hétre Frankfurtba, és szeretném elmesélni élményeimet.

Február 13-án délután 5 órakor indultunk Győrből a vidéki pályaudvarról egy nagy sárga busszal, Mónika néni, Zsuzsa néni, Kármen, Esztella, Miklós és én. Nagyon nagy izgalomban voltunk mindannyian. Prágában átszálltunk egy másik buszra, amely egyenese Frankfurtba vitt bennünket. A hosszú, fárasztó éjszakai utazás után reggel német tanárok vittek bennünket az iskolába. Az első napot itt az iskolában töltöttük. 4 óra körül a családhoz érkeztem, akik vendégül láttak engem. Megmutatták a szobámat, kipakoltam. Neelével beszélgettünk, majd lefeküdtem és elaludtam. A következő napok is jól teltek:

Szerdán fánkot sütöttünk az iskolában, ami nagyon finomra sikerült, majd elérkezett a délután és a polgármester vendégül látott minket, mi szalagokkal feldíszítve érkeztünk hozzá. Itt is fánkot ettünk, majd elindultunk Darmstadtba várost nézni.

Csütörtökön gipszből álarcokat készítettünk, amely nagyon érdekes volt. Egymás arcára kentük a gipszet. Ezt nagyon élveztük és a végeredmény nagyon szép lett. A délutáni program Frankfurt város megismerése volt. Szájtátva mentünk a városban, mert bámulatos látvány tárult elénk. A magasabbnál magasabb épületek és felhőkarcolók csodálatosak voltak. Az egyikbe be is látogattunk, amely 200 méter magas volt. Mikor a tetejére érkeztünk, meseszép látvány tárult elénk és fantasztikus érzés volt ilyen magasságból elnézni a távolba. Készítettünk sok-sok fotót.

Következő napon, pénteken minden országból érkező csoport előadta kis műsorát. Ezután feldíszítettük a pótkocsit, mellyel vasárnap egy fantasztikus farsangi felvonuláson vettünk részt. Sajnos az időjárás nem nekünk kedvezett, de azért nagyon jól éreztük magunkat. A pótkocsit egy traktor húzta, mi pedig Kármennel sok-sok ajándékot dobáltunk szét a közönségnek és a felvonulóknak. Estefelé búcsú bulin vettünk részt. Itt finom vacsorát kaptunk. Volt zene és tánc. Este fáradtan zuhantunk ágyba.

Elérkezett az utolsó nap, amelyen szabad program volt. Neele, Esztella, Leandra és én búcsúzásképpen elmentünk élményfürdőzni, ahol szintén nagyon jól éreztük magunkat. Délután, mikor hazaértünk, összepakoltunk mindent a bőröndbe és készültünk haza. Elbúcsúztam a családtól, akik egy héten keresztül kedvesen vendégül láttak. Este 8 óra tájékán indultunk vonattal Frankfurtba, ahol újra hosszú, fárasztó utazás várt ránk.

Másnap délben átléptük Magyarország határát, azért ez már azt jelentette, hogy itthon vagyunk. Körülbelül 1 óra múlva Győrbe értünk a pályaudvarra, ahol újra találkozhattunk szüleinkkel, akik már vártak bennünket. Egész estig meséltem, hogy milyen szép és élménydús hetet tölthettem Németországban. Nagyon jól éreztem magam.

 

Orsós Kármen (7.osztály) írása:

Így telt a hetem Németországban!

 

Comenius cserediák program által lehetőséget kaptam arra, hogy Németországba utazhassak én és rajtam kívül 3 iskolatársam. 2012. február 13-án indultunk 17 órakor a győri vidékiből. A busz nagyon modern volt, az út pedig hosszú, 13 óra. Este 23 órakor szálltunk át egy másik buszra Prágában. Reggel 6.30-kor értünk Németországba, ahol a buszmegállóban Petra tanár néni és egy másik tanár néni fogadott minket nagy szeretettel. A tanárnő elvitt mindet az iskolába, ahol mindenki nagy szeretettel várt bennünket. A bőröndjeinket lepakoltuk a tanári szobába, majd megkerestük Anastasiát, aki engem látott vendégül a héten. Anastasia nagyon örült nekem, és én is neki. Mivel a keddi napon nem volt még program, ezért tanórákon voltam Anastasiával, ahol több lánnyal is megismerkedtem, nagyon kedvesek voltak velem. Vége volt a tanításnak, ezután együtt ebédeltünk, majd elindultunk Anastasiával haza. De előtte Valentin-nap alkalmából sárga rózsát kaptam egy fiútól, ami máig megvan. Hazaértünk, majd megismertem a lány szüleit, akik nagyon barátságosak voltak velem. Ezután kipakoltam a csomagom, majd együtt a családdal elmentünk fagyizni. Nagyon jól éretem magam. Ezután haza indultunk, majd sokat beszélgettem a családdal. Vacsoráztunk, sok ismeretlen ételt ízlelhettem meg.

Szerdán az iskolában fánkot sütöttünk. A fánksütés után együtt fogyasztottuk el a fánkot. Később a város polgármestere várt minket, ahol nagyon finom farsangi fánkot és üdítőt fogyasztottunk. Ezután Darmstadtba mentünk városnézésre. Darmstadt nagyon szép. A program e napra véget ért. Anastasia tanár nénije vitt minket autóval haza. Hazaértünk, vacsoráztunk, hazatelefonáltam a szüleimnek, fürödtem és aludtam.

Csütörtökön az iskolában gipszből csináltunk maszkot. A maszkokat kifestettük, majd Frankfurtba mentünk városnézésre.

Frankfurt hatalmas és egyben csodaszép, akár csak a mesékben. Sokat sétáltunk, 200 méteres felhőkarcolóban voltunk. Nagyon lenyűgöző volt számomra. Én még soha nem voltam felhőkarcolón. Ezután hazamentünk. Anastasiával sokat játszottunk. Vacsoráztunk és aludtunk.

Pénteken az iskolában előadást tartottunk. Minden ország a saját farsangi hagyományait képviselte. Miután az előadás véget ért, díszeket készítettünk, és elmentünk feldíszíteni a pótkocsit, amit később felvonultunk. Együtt az összes országból érkező gyerekkel mentünk ebédelni, ahol svédasztalos ebéd volt. Aznap este korcsolyázni mentünk Esztellával, Lendrával, Neelével, Szabinával és Anastasiával. A pálya maga volt a csoda: sötét, hangos zene, diszkófény. Nagyon élveztem. Este 23 órakor értem haza.

A szombat családi nap volt. Vásároltunk, fagyiztunk, ettünk, majd Anastasia ajándékkal lepett meg, ami nagyon jól esett.

Vasárnap felvonulás volt. A feldíszített pótkocsin állva vonultunk végig a városon, ahol az emberek énekeltek, mi pedig édességgel kedveskedtünk nekik. Majd búcsú bulit tartottunk. Elbúcsúztunk egymástól, majd ajándék kitűzőt tűztek ránk. Ezután ettünk és nagy szívfájdalommal búcsúztunk és hazamentünk Anastasiával.

Eljött az utolsó nap. Ezt a napot ismét a családdal töltöttem. Ezen a napon farsangi bálon voltam. Anastasiával nagyon megkedveltük egymást. 19 órakor indultunk a vasútállomásra. Anastasia az édesapjával kísért el. Az állomáson találkoztunk a tanár nénikkel és itt búcsúztunk el egymástól, majd egy fiútól, Sebastiantól megkaptam az e-mailcímét. Faceebook-on szoktam vele beszélgetni.

Frankfurtba érkeztünk, ahol 23 óráig vártuk a buszt. 6.30-kor szálltunk át Prágában. 12:30-kor érkeztünk haza a győri vidékibe. Itt várt engem édesapám. Nagyon jó volt megölelni, mert azért a szeretteim is nagyon hiányoztak. Hazaértem és rengeteget meséltem.

Örök emlék és hatalmas élmény számomra Németország. Köszönök mindent.

 

Rujp Miklós (6.osztály):

Utazás Németországba

Nagy öröm volt számomra, mikor meghallottam, hogy az iskola nyert egy pályázatot, amiben Szlovákiába, Németországba, Litvániába és Görögországba lehet utazni.

Tanár néni bemutatta, hogy mi is volt ez valójában. Nagyon kedvet kaptam hozzá. A Comenius szakkörön faliújságot készítettünk, hogy akinek kedve van hozzá, az még jelentkezhet. Még páran jelentkeztek. Sok felkészülési óra volt, amire járni kellett mindenkinek. Decemberben Szlovákiába mentek a nyolcadikosok és az egyik osztálytársam. Azután Mónika néni felkért, hogy elmennék-e Németországba. Én egyből igent válaszoltam, habár először Litvániába akartam menni. Kiderült, hogy a többiek, akikkel megyek, lányok.

Már egy héttel az utazás előtt megbetegedtem. Anyu nagyon féltett, hogy betegen nem mehetek, de aztán meggyőztem és végül elengedett. Eljött a nagy nap, február 13., hétfő. Már reggel a suliban nagyon izgultunk. Délután jött értem apukám, hogy haza vigyen engem a suliból. Otthon már elő volt készítve a cuccom. Nagyon izgultam, mikor odaértünk a pályaudvarra. Minél többet vártunk a buszra, egyre fokozódott az izgalom. Egyszer csak megjelent a busz, és elkezdtünk búcsúzkodni. Mikor a buszhoz mentünk bepakolni a bőröndöket, anyu egy nagy puszit adott. Miután felszálltunk a buszra, jött egy néni fülhallgatót osztogatva. Elindították a filmet, és azt lehetett hallgatni, csak az volt a baj, hogy nem magyarul, de azért voltak benne jó jelenetek is. Eljött az este, és bólintottam egyet, de nem sokat, mert át kellett szállni Prágában. Éjjel nem aludtam sokat. A buszról leszállva mentünk a vonatpályaudvarra. Ott megkérdeztem, mennyi ideig utaztunk. Azt mondta Zsuzsa néni, hogy 12 órát.

A pályaudvaron vártuk a vonatot. Miután megérkezett, felszálltunk és elmentünk Gräfenhausenbe. Ott futottunk a buszra, de végül elértük. Az iskolába egy német tanár néni kísért be. Ott be kellett ülni néhány órára a partnerünkkel. Én két francia és 2 rajzórán voltam. Ott nagyon viccesek voltak. A tanítás után jött a Sebastian anyukája értünk és elvitt őhozzájuk. Először egy kicsit bátortalan voltam, de aztán megbátorodtam. Sebivel és a Maxival Mainkraftoztunk multiban és az nagyon jó volt. A vacsora nagyon furcsa volt. az evés után elmentem fürödni és aludni.

Reggel 6:30-kor keltem, és kiderült, hogy beteg lett a Sebi, ezért a Frau Papadaki jött értem. A suliba érve segítettem becipelni a lisztet, mert aznap fánkot sütöttünk. Elmondták a receptet, és hogy hogyan kell csinálni. Összekevertük a lisztet és az élesztőt, aztán beraktuk a sütőbe pihenni. Addig körbejártuk a sulit. Visszaérve elkezdtük sodorni, és szaggatni a zsírt, viszont túl melegre csináltuk, és ezért amikor beleraktuk egyből elégett. Aztán bementünk a zeneterembe, ahol zenélte és az nagyon tetszett. Később elmentünk a polgármesterhez, akinél fel kellett díszíteni magunkat. Ott fánkot és ásványvizet kaptunk. Elmentünk a városba sétálni, ami nagyon tetszett. Frau Papadaki vitt haza Darmstadtból. A családnál Mainkraftoztunk egész estig és fürdés után egyből mentem aludni.

Másnap egy lánnyal mentem suliba, aki nagyon kedves volt. A suliban maszkot csináltunk, amiben én voltam az első közülünk. Miután végeztem, kimentem a folyosóra és ott egy görög tanár nénivel farkasszemet néztem. Délután Frankfurtba mentünk várost nézni. Itt megnéztük Goethe házát. Egy felhőkarcoló tetejére is felmentünk. Ez a nap tetszett a legjobban. Miután a családhoz értem, nagyon fáradt voltam. Csak ettem és fürödtem meg aludtam.

Reggel az iskolában voltunk, és készítettük a traktorra a díszeket. Délután feldíszítettük a traktort. Ez is nagyon tetszett. A díszítés után elmentünk étterembe enni. Itt nagyon finom volt az étel. A háznál már nem is bírtam vacsizni. Szombaton szabad program volt, amin jól éreztem magam. Társasoztunk és playstation 3-mal játszottunk.

Vasárnap farsangi felvonulásra mentünk. Itt cukrot kellett szórni az embereknek. Mi busók voltunk, a görögök istenek, a németek fák voltak. Ez i jó volt. Este búcsúparti volt, amin táncolnom kellett, de jó volt az étel is.

Hétfőn sokat játszottam Maxival, de a labdázás volt a legjobb. Este pizzázni voltunk. A pizza nagyon finom volt. Azután kimentünk a vasútállomásra. Ott találkoztunk a tanárokkal. Elbúcsúztunk a családtól és a vonattal bementünk Frankfurtba. Ott vártuk a buszt. A buszon nem aludtam sokat. Prágában átszálltunk egy másik buszra. Itthon már nagyon vártak anyuék.

Remélem, még egyszer eljutok majd Németországba, és feleleveníthetem a régi emlékeim.

Köszönöm szépen Mónika néninek és Zsuzsa néninek, hogy elvitt és vigyázott rám.

 

Rendi Esztella (7.osztály):

A németországi út

Február 13-án délután megkezdtük utunkat Németországba, amely egy Comenius program része volt. összesen hatan mentünk: Kármen, Szabina, én, Miklós és még 2 tanár. A Comenius program keretében a farsangi hagyományokkal ismerkedhettünk meg. Az út nagyon hosszú volt, 13 órás, közben hajnalban át kellett szállnunk Prágában egy másik buszra. Pár óra múlva már ott is voltunk Frankfurtban. Mindenki nagyon fáradt volt. Megérkezésünkkor kedvesen fogadott minket két tanár, ők el is vittek minket az iskolába. Az iskola nagyon szép környezetben volt, egy erdő közepén.

Az első napon órákon voltunk, érdekes dolgokat tanultak a német gyerekek. Órák után hazamentünk, ahol már a család várt minket. Körbemutatták a házat, családjukat.

Szerdán reggel keltünk, és indultunk Leandrával az iskolába, ahol megkezdtük a fánksütést, ami nagyon jól sikerült, és finom is volt. ezután indultunk Darmstadtba, ahol városnézés volt. Darmstadt nagyon szép volt. Este kissé fáradtan értünk haza.

Csütörtök reggel gipszmaszkot készítettünk az iskolában, azután mentünk ebédelni az iskolába. Minden nap az iskolában a menzán ettünk. Majd indultunk Frankfurtba, ahol városnézés volt. Frankfurt nagyon nagy, egyben csodálatosan szép. Estefelé hazaindultunk Erzhausenbe, ahol én laktam Leandránál.

Péntek reggel előadtuk a magyarországi farsangi hagyományokat. A görögök, a litvánok, a szlovákok és a németek is előadták a saját hazájuk hagyományait.

Az előadások után díszeket készítettünk, amit egy pótkocsi díszítésére szántunk, ami majd fel fog vonulni a karneválon. Ezután étteremben ettünk, majd hazaindultunk. Este korcsolyázni indultunk, ami nagyon tetszett.

Szombaton egy bevásárlóközpontba mentünk ebéd után, itt ajándékot vásárolhattunk magunknak és családtagjainknak.

Vasárnap délelőtt készülődtünk az erzhauseni felvonulásra. Mi busóknak öltöztünk. Nagyon jó volt a felvonulás, mindenhol cukrokat dobáltak.

Eljött az utolsó nap. Szabina, én, Neele, Leandra Darmstadtba mentünk az uszodába. Itt kipihenhettük a hét fáradalmait.

Este kimentünk az állomásra és elbúcsúztunk a szülőktől. A hazaút ismét nagyon hosszú volt, de a szüleink már nagyon vártak minket.

Köszönöm szépen mindenkinek, hogy megismerhettem Németországot.

 

LITVÁNIA

Boczor Betti (8.o.):

Mónika néninek köszönhetően egy hatalmas lehetőségünk akadt. 6 napra elutazhattunk Litvániába, ahol fejleszthettük a német tudásunkat, megismerhettük 4 ország szokásait, ételeit és persze ők is a miénket.
Egy keddi napon reggel 9 után elindultunk Bécsbe autóval, onnan repülőgépre szálltunk és Rigától ismét kocsival mentünk a litván vendéglátókhoz. Este amikor odaértünk , nagyon  izgatottak lettünk. Türelmetlenek voltunk, nem mertünk elszakadni a tanárainktól, mert féltünk,hogy nem tudunk majd kommunikálni a családokkal.De eljött az a pillanat,amikor indulni kellett.Mindenki megtalálta a saját párját és azoknak a szüleit. Én Rádvilénél laktam és apukájával jött ki értem.Amikor hazaértünk, akkor az elején egy kis internet segítségével kommunikáltunk, de megértettük egymást.Mindketten meséltünk magunkról és tanulmányainkról, miután végeztünk elmentünk városnézésre a többi vendéglátókkal. Gyönyörű dolgokat láttunk.Voltunk a Golden Boynál, a tó melletti farkasnál és még sok helyen. Az nap nagyon későn értünk haza, hiszen rengetek dolgot mutattak nekünk, amit nagyon élveztünk. Megvacsoráztunk, lezuhanyoztam és felajánlotta Rádvilé, hogy írhatok a családomnak. Szokatlan volt egy kicsit, hogy olyan távol és ismeretlen helyen aludjak, de napról-napra egyre jobban megszoktam.Másnap reggel felöltöztem, rendbe tettem magam és reggeliztünk.Egy nagyon furcsa szokásuk van a litvánoknak, hogy kipakolnak az asztalra rengetek ételt, a felét nem eszik meg, csak a látszat kedvért.Az ételt nem fűszerezik nagyon, a teába nem raknak cukrot, viszont nagyon édességimádók. Fél 10 fele elindultunk az iskolába, egy ideig apukája vitt minket.Amikor beértünk iskolába, akkor ilyen kis apróság várt minket. Egy kis papírvirág össze volt hajtva, amibe kívánság volt és ha beletettük a vízbe akkor kinyílt.Mindenki oda volt ezért az ötletért.Ezen a napon videókat nézegettünk, minden ország megajándékozta az igazgatót és a némettanárt. Ebédelés után elmentünk a Keresztek Hegyére, ami rettenetesen tetszett nekem. Kaptam a Rádvilétől egy keresztet,amire kívánságot kell írni és felakasztani a többihez és egy mini rózsafűzért, amire azóta is úgy vigyázok, mint a szemem fényére.Megnéztük a közelben lévő templomot is, ami egyszerű de nagyszerű volt.Utána mindenki hazament és szabad program volt a családdal. A görögök és Edináék átjöttek hozzánk szórakozni. A litván lányok szusit csináltak, amíg mi beszélgettünk a többiekkel. Amikor eljutottunk oda, hogy meg kell kóstolni a szusit ,akkor nagyon megijedtünk, de rávettük magunkat és ettünk.Amikor végeztünk, akkor megint bementünk a városba, ahol mindenkivel csináltunk fotót és beszélgettünk.Ezen a napon is elég későn értünk haza.A következő nap volt az , aminél a legjobban izgultun, hiszen itt mutattuk be a diánkat és táncoltunk, énekeltünk .Kellemes csalódás ért minket, mert egyrészt nem rontottunk el semmit és úgy éreztem,hogy nagyon tetszett mindenkinek az előadásunk, amit Ildikó néninek és Mónika néninek köszönhetünk.A sok táncolás és éneklás után minden ország a jellegzetes ételeit kipakolta az asztalukhoz és lehetett enni. Ízlettek mások ételei, de közel sem voltak olyan jók mint a magyaroké.:) Kaptunk sok- sok ajándékot ,aminek nagyon örültünk.Nap vége felé elmentünk a  tóhoz ,ahol sok érdekes játékot mutattak be nekünk és nagyon szórakoztató volt. Utána Andreus meghívott minket egy teára, amit nagyon elegánsan szolgáltak fel és különösen finom volt.Negyedik napon korán kellett kelni, amit nehezen viseltem el, de nagyon is megérte. A tengerpartra, Palangába mentem, ami nekem a legjobban tetszett ebben az egy hétben. Először elmentünk egy múzeumba, ahol sok érdekességet láttunk.Aztán elindultunk a tengerparthoz, amit alig bírtam kivárni.Amikor odaértünk akkor nagyon ledöbbentem, az a csodálatos látvány, el sem hittem ,hogy ott vagyok. Gyorsan lepakoltuk a cuccainkat és már mentünk is a vízhez, ami nagyon hideg volt. Csináltunk rengeteg képet, ettünk, beszélgettünk, játszottunk.Sajnos, amikor már nagyon jól éreztünk magunkat, elkezdett esni az eső, ezért el kellett indulnunk.De az eső sem  tudta elvenni szerencsére a jó kedvünket.Bementünk egy helyre, ahol teáztunk, mások pizzát ettek, Ildi néni például sütit.:) Egy kis idő után elindultunk haza, az út 2órás volt körülbelül, amin én persze elaludtam. Hazaértünk, átöltöztem és bementünk ilyen plázaféleségbe.Vacsiztunk, ittunk és több lámpásra kívánságokat írtunk és az iskolánál felengedtük.A szlovákok és németek most búcsúztak el mindenkitől, mert másnap elutaztak.Mindenki hazament ezek után.Ezen a napon jött meg Radvilé anyukája, mert eddig a másik városban dolgozott.Nagyon örült nekem és én is örültem neki.Ötödik napon teljesen kipihentem magam, mert nem kellett sehova sietnünk. Ebéd előtt elmentünk a városba  volt motorosfelvonulás, Andriuséknál ebédeltünk, kosárlabdameccsen voltunk, ami különösen tetszett, mentünk egy épületbe ami 3-szor nagyobb, mint az Árkád ott vásárolhattunk.Aztán elbúcsúztunk és haza indultunk.Ez volt az a nap, amikor az egész család együtt vacsorázott.Nagyon kellemes volt, hiszen úgy érzem,hogy nagyon megszerettek és ez nagyon jól esett. Vacsora után Rádvilét megajándékoztam és váratlanul ő is engem. Sokat beszélgettünk este, aztán lezuhanyoztam és lefeküdtünk. Utolsó nap, nagyon nehezen pakoltam össze, hiszen már megszoktam mindent, mintha az otthonom lenne. Reggeliztünk és mielőtt elindultunk anyukájától elbúcsúztam, akit szintén nagyon megszerettem. Amikor odaértünk a buszhoz elköszöntem mindenkitől, megköszöntem ezt az egy hetet. Amikor beültem a buszba, már akkor elmondhatatlanul hiányzott minden és mindenki. A haza út is nagyon fárasztó volt , de ott voltak a barátaim és a jó tanáraink.Így elviselhetőbb volt .:)Amikor megérkeztünk a családom nagyon  örült nekem és körülvett mindenki. sokat meséltem, megmutattam a képeket, amivel én is újra éltem ,azokat a pillanatokat.
Életem egyik legfantasztikusabb élménye volt ez az 1 hét, amit nagyon köszönök Mónika néninek és Ildi néninek. Megbántam volna ha kihagyom ezt a nagy lehetőséget:)

 

Szabó Edina (8.o.):

A Comenius program segítségével szerencsésen eljuthattam Litvániába.
Töltéstaváról a Kultúrház elől indultunk reggel 9 órakor busszal a bécsi repülőtérre. Soha nem ültem még repülőn. Így ez is egy nagy élmény volt az utazásban. 16. 45-kor megérkeztünk Lettországba a rigai repülőtérre. Innen busszal mentünk át Litvániába. A buszmegállóban már várt minket Andrius, aki elszállásolt minket.
Még aznap amikor megérkeztünk este elmentünk várost nézni. Hatalmas és gyönyörű város. Láttuk a katedrálist, a tavat és sok más fantasztikus dolgot.
Szerdán a litvánok körbevezettek minket a városban. Rengeteg szép épületet és templomot láttunk. Az iskolában megnéztük a Múzeumot és sok érdekes dolgot. Utána ebédeltünk a suli menzán. Nagyon finom ételeket készítettek ott. Elmentünk a keresztek hegyéhez, ahol tettünk fel egy keresztet, amelyen egy kívánság volt.
Radvile meghívott minket és a görögöket magához, hogy együnk Sushit. Most ettem életemben először és hát nekem nem nagyon ízlett.
Csütörtökön minden ország bemutatta a néptáncukat, a népzenéjüket, az ottani divatot. Énekeltünk, táncoltunk és rengeteget hülyültünk. Tanítottunk táncot és éneket. Mindenki nagyon élvezte. Az országok tipikus ételeit is meg lehetett kóstolni. Nagyon finom és érdekes ételek voltak. Délután a litvánok kihívtak mindenki a városban lévő tóhoz. Itt tipikus litván játékokat tanítottak meg nekünk. Ezt nagyon élveztük.
Kora reggel buszra szálltunk és elindultunk Palanga tengerpartjára. Egy kicsit beborult az ég, de mi azért reménykedtünk, hogy jó idő lesz. Amikor megérkeztünk mindenki sietett, hogy lássa a Balti-tengert. Gyönyörű volt. Piknikeztünk és játszottunk. Egyszer csak esni kezdett az eső. Mindenki a közelben lévő híd alá menekült. Amikor elállt az eső elmentünk a Cili Picába és ott megittunk egy nagy csésze teát. Amikor hazamentünk elfáradtunk. A városban léggömbszerűségeket engedtünk az égbe, amelyre kívánságokat írtunk.
Szombaton a németek és a szlovákok hazamentek. A városban voltunk és vásárolgattunk ezt-azt. Láttunk egy motoros felvonulást is.
Vasárnap kora reggel elindultunk Rigába ahol repülőbe szálltunk és hazamentünk. Otthon már nagyon vártak minket.
Én bármikor megismételném ezt a hetet.

 

Mészáros Nikolett (8.o.):

Május első hetén Litvániába mentem 2 osztálytársammal (Boczor Betti és Szabó Edina )és 2 tanárral (Ildi nénivel és Mónika nénivel).
A schwechati repülőtérről indultunk el, ami Rigába, Lettország fővárosába vitt minket. A repülőzés 2 óráig tartott. Először ültem repülőn, nagyon jó volt.
Utána kb.2 órát mentünk kisbusszal Litvánia egyik városába Siauliaiba.
Ott találkoztunk azokkal, akiknél laktunk. A család akinél Edina és én laktunk közösen, nagyon kedvesek voltak. A fiúval csak angolul beszéltünk, mert németül nem igen tudott.
Még aznap este megnéztük a várost. Nagyon szép volt. Láttuk a Katedrálist, hatalmas bevásárlóközpontot és rengeted szép épületet.
Másnap a litván diákok a gimnáziumban tartottak előadást iskolájukról, városukról, majd a suli múzeumát néztük meg.
Megebédeltünk, majd 2 óra fele a Keresztek hegyéhez mentünk. Itt rengeteg kereszt volt. Vettünk egy keresztet, amire írtunk egy kívánságot és azt felakasztottunk a többi közé.
Délután a litván és a görög lányokkal sushit készítettünk. Még életemben nem ettem sushit. Szerintem nem volt rossz, de az alga borzalmas volt :(
Csütörtökön minden ország bemutatta néptáncát, népdalát és tipikus ételeit. Nagyon különlegesek voltak. Nekem legjobban a litván sajt ízlett.
6-7óra körül lementünk a tóhoz. Ott piknikeztünk és játszottunk.
Pénteken a Balti-tenger meletti városba, Palangába mentünk. Este elég későn feküdtünk le és reggel korán kellett kelni, így nagyon álmosak voltunk az úton.
A Balti-tenger gyönyörű volt. Sokat fényképezgettünk, hülyéskedtünk és játszottunk. Közben piknikezni is lehetett. Hirtelen eleredt az eső. Gyorsan összepakoltunk és a híd alá vonultunk.
Mikor kezdett kicsit elállni, bementünk egy kávézóba és teát ittunk.
Szombaton kosárlabda meccsen voltunk. Nagyon jól éreztem magam, sose gondoltam volna hogy ilyet is látok.
Este odaadtam a családnak az ajándékot, ami nagyon tetszett nekik.
Összepakoltam a bőröndömet, lezuhanyoztam és elmentem aludni.
Vasárnap reggel a buszmegállóba találkoztunk. Elköszöntem a családtól és Andriustól. A rigai reptérről indult a repülőnk délben. Fél 4 körül már meg is érkeztünk Töltéstavára.
Nagyon jól éreztem magam. És köszönöm, hogy elmehettem és ilyen csodás élményekben részesülhettem.
Szívesen visszamennék Litvániába, remélem még lesz rá lehetőségem.